-Anne szemszöge-
Ma indulunk. Reggel nagyon korán kellett keljünk, de megint lekötöztem Logan-t.
- Keltsd fel a bátyádat, kicsim- intézte hozzám szavait anya, miközben az utolsó itthoni reggelinket készítette. Az illata alapján szalonnát pirított, és tojásrántottát készített. A kedvencünk. Gondolataim közepette vágtattam fel megint a lépcsőn, egyenesen be, a bátyám még kamrának mondható szobájába.
- Jó reggelt!- osontam mellé óvatosan. Mivel ezt nem hallotta meg, és a gitárt az erősítővel nem pakoltuk be, bedugtam, és egy olyan G-dúrt engedtem el füle mellett, hogy szó szerint kipattant az ágyból.- Jó reggelt!- köszöntöttem megint úgy, hogy most már felfogta.
- Neked is... Ezt muszáj volt?- kérdezett rá.
- Anya utasítására keltettelek- mentegetőztem.
- És ezt feltétlenül így kellett megoldani- egészítette ki mondanivalóm.
- Nem, de legalább vicces volt az utolsó reggeled itthon. Egy darabig. Szóval, köszönd meg nekem- néztem rá nagyra nyitott szemekkel, mert tudom, hogy egy ilyen húzásom után párnacsata következne, de így megúszhatom.
- Kimennél, hogy felöltözzek?- kérlelt, de már ki is tessékelt a szobából. Öt perc múlva lent volt, a csomagjaival együtt.- Szóval, mi a reggeli?- nézet körbe, és amikor meglátta, hogy minden, ami az asztalon van, a kedvencünk, egyből hozzáfogott enni.
- Nekem is hagyj!- kérleltem.
*Fél óra múlva*
Itt vagyunk a reptéren. Carly most érkezett meg. Egy negyed óra, és felszáll a gépünk. Álmos vagyok, de fent kell maradnom. Majd a repülőn alszok.
~A Los Angeles-i járat utasait kérjük, hogy kezdjék meg a felszállást.- szólalt meg a hang.
- Hát, mennünk kell. Sziasztok- köszöntünk el szüleinktől, és elindultunk a kapu felé, miközben anya még a szokásos fejtömését kiabálta utánunk.
-Carly szemszöge-
-Jó reggelt!!- mentem be anyáék szobájába.
-Szia Édesem. - köszöntött Apa.
Anya már a konyhában volt és készítette a 'Good Bye' reggelit
-Szia Picim.-köszöntött és egy puszit lehelt a homlokomra.-
-Szia Anyuci.-köszöntem vissza és én az arcát pusziltam meg.
-Jól aludtál?-kérdezte kedvesen.
-Már amennyire lehetett az izgalomtól. - válaszoltam és leültem a konyhaszigethez az egyik székre. Anya tálalta a reggelit és Apa is megérkezett.
Megreggeliztünk azután pedig Apa bepakolta a cuccaimat a kocsiba és indultunk a reptérre. Anne már itt van, bár majdnem egyszerre érkeztünk. Odamentem hozzájuk és köszöntem mindenkinek.
-Sziasztok.
-Szia Carly- köszöntek vissza. Anne megölelt. Nálunk ez a szokás. Furcsa módon Logan is megölelt. Na vele nem volt szokás.
~ A Los Angeles-i járat utasait kérjük, hogy kezdjék meg a felszállást.- szólalt meg a hang.
-Indulnunk kell. - mondtam szüleimnek.
-Vigyázzatok magatokra! És...- kezdték egyszerre Anne szüleivel a szokásos 'vigyázz magadra' szöveget.
Elindultunk a kapu felé és nagyon izgatottak voltunk már most is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése