Én Carly vagyok. Egy táncos lány. A legjobb barátnőm Anne. Együtt vagyunk jóban-rosszban már 8 éve. Akkor lettünk osztálytársak. És együtt is végeztünk még 2009-ben. El is mesélem, hogy ez miként is történt.
2005. szeptember
-Anya nem akarok menni. Vagyis igen, de mindenki új lesz.-nyaggatam anyát.
-Carly, ez volt az álmod.-válaszolt. Így hát el is kezdtem készülni és indultam is a suliba.
Odaértem és bementem, majd leültem. Mellém ült egy lány. Nagyon aranyos volt és rögtön be is mutatkozott.
-Szia Anne Miller vagyok. -kezdte.
-Szia Anne. Én Carly. Carly Williams.
-Ezt olyan James Bond-osan mondtad.-nevetett.
-Igen. Tényleg. -nevettem én is. Ezután ezzel a vicces lánnyal nagyon jóban lettünk. Szinte legjobb barátok és ez csak erősödött az elmúlt évek alatt. Szóval együtt voltunk jóban-rosszban, mindig.
2005.nyár
-Örülnék, ha nyáron is sokat készülnének. -mondta az utolsó mondatát a tanárnő. És kicsengettek, már hivatalosan is nyár van.
-Gyere át! -mondtam Anne-nek. Ő át is jött suli után. Lepakoltunk, ettünk és felmentünk a szobámba. Itt még arról álmodoztunk, hogy pár év múlva mi leszünk Anglia legjobb táncosai.
-A tesód még nem jött haza?- kérdezte Anne.
-Nem most éppen turnézik a bandájával. -válaszoltam.
-Az én bátyám is énekes akar lenni. -mondta.
-Tényleg? -kérdeztem.
-Ohh, igen. És nincs is rossz hangja. De Angliában nem lesz nagy sikere. -válaszolt.
-De miért mondod ezt? Még lehet sikeres.
-Nem ismered a bátyám. Ő nagyon sok mindent el tud rontani.. sőt...-válaszol nevetve. -Nem jössz át hozzánk?
-De menjünk. -mondtam.
Átmentünk és a testvére... olyan helyes, de olyan nekem mintha a második bátyám lenne.
2009. május
Éppen a záróvizsgára készültünk Anne-el. Volt egy közös táncunk és 1-1 egyéni. Szóval nagyon sokat készültünk a táncra, mert kiderült, hogy egy tehetségkutató is jelen lesz az eseményen.
-Carly, már nagyon izgulok. - kezdte Anne a fellépés előtt 2 órával.
-Anne. Nyugi. Ne csináld ezt, mert én is izgulni fogok. -válaszoltam.
-Bocsi, de ez van Cars. - válaszolt, és megütötte a vállam.
-Na most rohanj.-kiáltottam és már futottam is utána.
-Úgysem tudsz elkapni. Blööö..- dugta ki nyelvét.
10 perccel az előadás előtt nem volt ilyen jó a kedvünk.
-Lányok, sikerülni fog. -nyugtatott minket Logan.
-Remélem is. -válaszolt Anne.
-Na azt hiszem ti jöttök. - mondta Logan.
De végül is nagy sikert arattunk és meg is volt a vizsgánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése